fbpx
#metime

Közvéleménykutatás

Randizni vittem magam vasárnap. Meglátogattam Michelangelo-t a Szépművészetiben, aztán moziban nevettem és sírtam az élőszereplős Aladdinon (igen, lehet rám követ vetni, nekem bejött). A Szépművészetiben pedig történesen a Corvinus Egyetem és a múzeum közös kutatása zajlik – látogatók összetételéről, szokásaikról. Fel lettem mérve én is.

Nem szeretem, ha címkéznek, skatulyáznak, vagy belesűrítenek egy kategóriába. Szeretem hinni, hogy sokoldalú vagyok és többdimenziós. Ezzel szemben, a felmérés kérdéseire válaszolgatva szinte láttam magam előtt a válaszaim kivonatát, ABC-státusszal meg gyermektelenséggel meg sztereotípiákkal.

Fővárosi hajadon, belvárosi irányítószámmal, a háztartásban élő személyek száma: egy. Diplomás, vállalkozó, ez már nettó habzsidőzsi meg feminizmus meg emancipunci meg karrierszingli. Ami pedig a fogyasztási szokásaimat illeti, multiplex helyett artmozi, előszeretettel járok komolyzenei koncertekre, színházba, sőt, még operába is, bár azt ritkábban. Olyan kérdés is volt, hogy mi áll hozzám közelebb: ha én irányítok, vagy úszom az árral?

fullos
Photo by Jeremy Bishop on Unsplash
Úszom én az árral… csak szemben.

Összegezve a fejemben a válaszokat, azért megkérdeztem a kérdőívező egyetemista lányt, hogy mi is a célja most ennek – válaszáról lásd a bevezetőt. Elnevetettem magam, hogy hát, a kérdések alapján van két tippem, hogy milyen csoportokra osztják majd a látógatóközönséget. Erre ő elmosolyodott, és csak annyit mondott: „Igen, eléggé fullos vagy.”

Fullos.

Az az érdekes, hogy egy héten belül már másodszor használják rám ezt a kifejezést – fullos. A másik helyzetben csoporttársamból bukott ki ez. Hogy mennyire fullos egy nő vagyok. Talán mondanom sem kell, hogy nagyon hamar elmenekültem a közeléből.

Mégis mit jelent az, hogy fullos? Mivel vagyok tele?

Álmokkal és vágyakkal, tervekkel és célokkal, ambíciókkal és olthatatlan tudásszomjjal. Csordultig szeretettel, szenvedéllyel, hittel és bár fogalmam sincs, hogy hogyan lehetséges, de bizalommal. Mert még mindig tudok naiv lenni, emberekről a legjobbat feltételezni, tiszta lapot nyújtani tiszta kézzel és szívvel.

Vajon a kutatás szerint mit jelent az, hogy fullos?

Vajon tudják, hogy szoktam táncolni az esőben, vagy, hogy nevet adtam a porszívómnak? És azt, hogy ha úgy érzem, sírnom kell, akkor énekelni szoktam, mert az mindent feltép? Azt tudják, hogy szeretem érezni, ahogy a hosszú szoknya kavarog a lábam körül, hogy a tetoválásaim száma évről évre növekszik, vagy, hogy végig akarom járni az El Camino-t?

Ha ez mind benne van abban, hogy fullos, meg még ennél sokkal több, akkor igen, fullos vagyok. Máskülönben ne címkézzenek. Belőlem úgyis csak egy van.

Szeretettel,

Ildi

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük